2024-07-20
Miért lövik ki a legtöbb rakétát az Egyenlítő közeléből?
Legyen szó a NASA-ról vagy a SpaceX-ről, ha figyelemmel kísértük napjaink rakétakilövéseit, akkor feltűnhetett, hogy nemcsak a rakéták hasonlítanak egymásra, de azok a területek is, ahonnan útnak indulnak. Ezeknek a hasonlóságoknak több oka is van, melyek részben a biztonságra, részben pedig technikai okokra vezethetők vissza.
Az talán még a hétköznapi embereknek is feltűnhetett, hogy a modern rakétákat javarészt valamely óceán közeléből lövik ki. Ezt egy nagyon egyszerű dolog indokolja: mivel a kilövés első pár perce nagyon is kritikus, ezért nem lenne szerencsés, ha az esetleges meghibásodások miatt a rakéta lakott területek fölötti légtérben esne szét. Persze nem minden rakétaállomás épült az óceánok közelében – a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteret például csak szárazföld határolja, ám az ilyen esetekben a rakéták egy előre meghatározott útvonalat követnek, így nem jutnak el olyan térségekbe, ahol emberek élnek.
Az állomások elhelyezkedését ugyanakkor egy másik tényező is befolyásolja, mégpedig a földrajzi szélesség. Nem véletlen például, hogy a NASA-hoz tartozó floridai Kennedy Űrközpont az északi szélesség 28. fokán, a SpaceX csillagbázisa az északi szélesség 25. fokán, a kínai Wenchang az északi szélesség 19. fokán, az Európai Űrügynökség guyanai központja pedig 5 fokkal északra helyezkedik el az Egyenlítőtől.
Az Egyenlítőnél a Föld óránként mintegy 1650 km/órás sebességgel forog, így minél közelebb lövik ki a rakétákat ehhez a sávhoz, annál kevesebb üzemanyagot kell felhasználniuk ahhoz, hogy feljussanak az űrbe, mivel ilyen módon ki lehet használni ezt a forgási sebességet.
„Az űrbe jutáshoz sebességre van szükség, méghozzá jó nagy sebességre. Mivel Földünk tulajdonképpen önmagát forgatja, extra lendületet kaphatunk akkor, ha onnan indulunk, ahol a Föld a legszélesebb, tehát az Egyenlítőnél”
– magyarázza el az Európai Űrügynökség (ESA) egyik videójában.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csak azok a rakéták lesznek sikeresek, amelyeket az Egyenlítő közeléből lőnek ki. Bőven akadnak olyan állomások is, melyek jóval az 50. északi szélességi fokon kívül esnek, ezeket pedig általában országok, illetve magáncégek használják ki. Számukra nem feltétlenül fontos a sebesség megnövelése, mivel ezek a rakéták főleg alacsonyan – tehát a Földhöz közel –, az úgynevezett napszinkron műholdpályákon mozognak, céljuk pedig a különböző jelenségek megfigyelése.
(Forrás: IFL Science)
Olvasd ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
